A TARGET Személyzeti Tanácsadó Csoport és a brit Henley Business School 6 közép- és kelet-európai országra kiterjedő kutatást végzett, melynek fő célja a helyi üzleti környezet és a felsővezetők vizsgálata volt. A tanulmány elkészítéséhez 1000, az adott országban élő külföldi, valamint 270 helyi vezetőt kértek meg, hogy egy 50 kérdésből álló kérdőív alapján pontozzák a magyar, a lengyel, a cseh, a román, a bulgár és a szlovák menedzsereket. Az eredmény sok hasznos tanulsággal szolgálhat a régió országai számára, mivel pozitív és negatív véleményeket egyaránt megfogalmaz.

A régióban megfigyelhetőek általánosságok, de több esetben jelentős különbségek állnak fenn az egyes országok között. Pozitívumként mind a 6 országra igaz többé-kevésbé, hogy a külföldiek szívesen élnek és dolgoznak ebben a régióban, az üzleti környezet dinamikus és aktív, a vezetők keményen dolgoznak, a munkában fontos a szervezettség, valamint a nők általánosságban jobb vezetőknek bizonyulnak a férfiaknál.

A felmérésből kiderült azonban az is, hogy ezekben az országokban nem igazán beszélhetünk ügyfélközpontú hozzáállásról, a vezetők nagy ívben kerülik a felelősségvállalást, a határidők betartása komoly problémát jelent a számukra, rendkívül nehéz jó vezetőt találni, valamint a bürokrácia és a korrupció még mindig nagymértékben hátráltatja a teljesítményt. 

A legjobb és a leggyengébb tulajdonságaik alapján a következőképp jellemezhetjük a vizsgált országokat:

Lengyelország:

Pozitívum: Legdinamikusabb üzleti környezet, legkevésbé korrupt rendszer, valamint a legjobb ügyfélkezelés.

Negatívum: A kommunikáció terén a legformálisabbak, státuszon alapuló, autokratikus vezetési stílus.

Szlovákia:

Pozitívum: Legkevésbé bürokratikus rendszer, leginkább együttműködő és rugalmas, lojális vezetők.

Negatívum: Legkevésbé vállalkozói beállítottságú, túlzottan formálisak és kerülik a felelősségvállalást.

Csehország:

Pozitívum: Legtervezettebb, a külföldiek számára a legideálisabb lakóhely, együttműködés és határidők betartása jellemzi őket.

Negatívum: A személyes kapcsolatok és a humor terén a leggyengébbek, rugalmatlanok és túlzottan formálisak.

Románia:

Pozitívum: A leginkább szorgalmasak és ambiciózusak, a legjobban ők bánnak a külföldiekkel és értik meg az idegen kultúrákat.

Negatívum: Leginkább túlfizetett menedzserek, általában szétszórtak, gyengék a csapatmunka terén, valamint nehézséget okoz nekik a tervezés.

Bulgária:

Pozitívum: Itt tapasztalható a legnagyobb különbség a férfi és női vezetők között, jó szociális készségekkel rendelkeznek, határozottan akarják a változást, valamint jól fogadják a kritikát.

Negatívum: A legkorruptabbak, a legrosszabbak a tervezésben és szervezésben, valamint a csapatmunka és az ügyfélkiszolgálás terén.

Magyarország:

Hazánkban tapasztalható legfőbb pozitívumok:

leginkább informális kommunikáció

legjobbak a személyes kapcsolatokban

kreatív problémamegoldás jellemzi a vezetőket

A tanulmányból kiderül, hogy a magyar vezetőket kifejezetten erősnek találták a kreativitás és a problémamegoldó képességük alapján. Továbbá az értékelés során magas pontokat kaptunk, vagyis az első két helyen végeztünk a barátságok és jó személyes kapcsolatok fontossága, az informális kommunikáció és hierarchiák, valamint a nagyszámú jól képzett vezető alapján.

„Hiszek abban, hogy Magyarország nagy üzleti potenciállal rendelkezik – ezért is vagyok itt… Az ország egy új gazdasági korszak küszöbén áll, itt az ideje, hogy ezt felismerje.” (Kanadai menedzser)

A helyi vezetők negatív tulajdonságai között az alábbiakat emelhetjük ki:

nagyon rosszul tűrik a kritikát

a legkevésbé dinamikus és ambiciózus vezetés jellemző

a külföldiekhez való hozzáállásuk nem megfelelő

A felmérés alapján hazánkra nagyjából ugyanazok a hiányosságok jellemzőek, mint a többi vizsgált országra, de bizonyos szempontok alapján rosszabb a helyzetben vagyunk szomszédainknál. Összességben Magyarország a 6 ország közül az 5. helyen végzett, csak Bulgária kapott rosszabb minősítést nálunk.

Az ügyfélkezelés alacsony színvonala, a bürokrácia és a korrupció, valamint a szervezetlenség komoly problémát jelent. A tanulmány szerint a magyar vezetők általánosságban úgy vélik, hogy a külföldiek túlfizetettek, valamint megpróbálják saját módszereiket ránk erőltetni. Meg vannak győződve róla, hogy Magyarországon nem működnek a külföldön már jól bevált minták, ezért nem is hajlandóak adaptálni azokat. Emellett jellemző a pesszimista hozzáállás, továbbá az értékesítési képességek és idegen nyelvi készségek hiánya is.

Egy Magyarországra hazalátogató, nemzetközi tapasztalattal rendelkező magyar menedzser véleménye alapján „A magyar menedzserek mindig azt hangoztatják, hogy mivel ez Magyarország, itt a piac/az emberek/az ügyfelek teljesen eltérőek, mint a környező országokban, így a nemzetközi know-how nem alkalmazható. A magyar menedzserek nem szeretik a nemzetközi mintát követni, sokkal inkább tartózkodnak minden olyan dologtól, amit ’nem itt találtak ki’.”

Szintén fontos kiemelni, hogy mennyire másképp látják magukat a magyar vezetők, mint ahogy az itt dolgozó külföldiek vélekednek róluk. Ezen a téren a régió országai közül itt mutatkozott a legnagyobb eltérés, azaz teljesen eltérően ítélik meg magukat és a munkájukat a helyi menedzserek, mint ahogy azt mások látják, valamint a kritikára általában támadóan reagálnak.

A felmérés szerint a magyar vezetők igen rosszul kezelik a határidőket, nehezükre esik az önálló munkavégzés, valamint a megkérdezettek véleménye szerint nem jellemző a demokratikus vezetési stílus sem.

Egy amerikai menedzser véleménye alapján: „Olyan egyszerű dolgok, mint például a visszahívás vagy egy e-mail-re válaszolás csak akkor történik meg időben, ha érdekük fűződik hozzá. Legtöbb esetben, amikor visszahívást, vagy választ e-mai-t ígérnek, nem tartják be.”

Legfőbb tanulságként megfogalmazható, hogy a magyar vezetőknek sokkal nyitottabbnak kellene lenniük az építő jellegű kritikák elfogadására, gyökeresen változtatniuk kellene az ügyfélkezelésen és a külföldiekhez való hozzáállásukon, valamint munkájuk során nagyobb felelősséget kellene vállalniuk, mivel ezek mind elengedhetetlenek a versenyképes üzleti környezet kialakításához és a vezetési stílus fejlődéséhez. Egy osztrák menedzser véleménye is jól példázza mindezt: „A magyar vezetői kultúra még mindig nem professzionális – de a tendencia javulást mutat, habár elég lassú ütemben”.

Mint az a cikkből is kiderül, az együttműködés nem mindig zajlik zökkenőmentesen egy külföldi partnerrel. A helyi üzleti környezet ismeretének hiányában a külpiacra lépés során Ön eredménytelen tárgyalásokkal, sikertelen partnerkereséssel és ezáltal felesleges kiadásokkal szembesülhet.

Az M27 ABSOLVO külpiaci megjelenést támogató szolgáltatásai megoldást kínálnak a fenti akadályok áthidalására. Cégcsoportunk külföldi irodáinak, valamint kiterjedt partner hálózatának köszönhetően, az M27 ABSOLVO tanácsadói személyre szabottan, saját kapcsolatrendszerüket felhasználva segítik Önt az új piacok meghódításában.

Bővebb információ külpiacra lépést támogató, valamint exporttanácsadási szolgáltatásunkról itt!