Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés érvényesítésére, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT) keretében megvalósuló projektek mindegyike közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul ahhoz, hogy erősítse az esélyegyenlőség érvényesülését Magyarországon.

Az esélyegyenlőségi vállalásokra úgy is tekinthetünk, mint az Európai Unió által kért „ellenszolgáltatás” a projektek megvalósításához biztosított pénzért cserébe. A projektek nagy részénél az esélyegyenlőségi vállalások teljesítése jogosultsági szempont, azaz ahhoz, hogy a pályázat nyerjen, vállalni és teljesíteni kell meghatározott számú esélyegyenlőségi intézkedést. Minden feladatnak, vállalásnak van egy pontértéke, és értelemszerűen minél több vállalást tesz egy pályázó, annál nagyobb esélye van a pozitív támogatódöntésre.

Azonban a megvalósítás során a vállalt feladatokat teljesíteni is kell, mert amennyiben a vállalások nem teljesülnek, az akár a támogatás kifizetését is veszélyeztetheti. Ezért nagyon fontos, hogy a pályázat benyújtása előtt a pályázók alaposan tájékozódjanak az egyes vállalások teljesítésének, alátámasztásának módjáról, arról, hogy mit is jelent pontosan az adott feladat, és mit kell tenni ahhoz, hogy az Európai Unió elfogadja és teljesítettnek tekintse azt. Ehhez érdemes igénybe venni pályázati tanácsadó segítségét, akik részletes tájékoztatással tudnak segíteni a legésszerűbb, a pályázó szervezet profiljának, képességeinek, lehetőségeinek legmegfelelőbb esélyegyenlőségi vállalások kiválasztásában. Érdemes például megvizsgálni azt, hogy esetleg alkalmaz-e már a projekttől függetlenül olyan eljárásokat, intézkedéseket, amelyek a pályázat keretében elfogadtathatóak. Azoknál a pályázóknál ugyanis, akik már korábban is figyelmet fordítottak az esélyegyenlőség biztosítására, lehetőség van a már meglevő esélyegyenlőségi intézkedés fenntartására is.

Az ÚMFT projektek esetében a pályázók hat esélyegyenlőségi terület közül válogathatnak, amelyeken belül további esélyegyenlőségi intézkedések választhatók. (1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése, 2. A nemek közötti egyenlőség erősítése, 3. Az akadálymentesítés előrehaladása, 4. Fogyatékos személyes életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása, 5. Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása, 6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása).

Mivel minden esélyegyenlőségi területen belül számos vállalási lehetőség van, ezért minden pályázó talál olyan szempontot, amely megfelel a projekt céljának és a szervezet jellegének.

A lehetséges esélyegyenlőségi vállalások egy része közvetlenül a megvalósítandó projekthez kötődik, a projekt révén próbál mérhető előrelépést hozni az esélyegyenlőség terén - ilyen lehet például egy új épület felépítése esetén a körültekintő akadálymentesítés. Ugyancsak a projekthez kötődik az a szándék, hogy már a projekt tervezése során figyelembe vegyék bizonyos csoportok igényeit – ennek érdekében szükséges lehet szakértő vagy az érdekképviseleti csoportok bevonására már a projekt tervezési szakaszában. Jó példa erre egy halmozottan hátrányos településen készülő foglalkoztatási projekt esetén az ott működő roma civil szervezetek bevonása a projekt tervezésébe és kivitelezésébe.

A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről évente jelentést kell tenni, és az időarányos teljesülést a projekt helyszínén is ellenőrizhetik. Az esélyegyenlőségi fenntarthatósági vállalásokról bővebb információk minden pályázati konstrukció dokumentumainál megtalálható Esélyegyenlőségi útmutatóban olvashatóak, valamint kérdéseik megválaszolásában tanácsadó kollégáink is szívesen állnak rendelkezésükre!

Választható esélyegyenlőségi területek

1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése

A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind a munkájukat, mind a családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe véve nemcsak a gyerekekkel, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal elő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is.

2. A nemek közötti egyenlőség erősítése

Ennél a szempontnál a cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget. Amennyiben a pályázó ezt a területet jelöli meg a pályázatában, számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhat, mint például a nők számának növelése a szervezet felső- és középvezetésében, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése, de ide tartozik a nők számának emelése a kutatás-fejlesztési területeken.

3. Az akadálymentesítés előrehaladása

A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, akik számára az akadálymentesítés alapfeltétele annak, hogy a társadalom életének színterein megjelenhessenek. Az akadálymentes környezet további haszonélvezői a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, de a betegek és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál több tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében alapfeltétel a fizikai akadálymentesítés megvalósítása, de szinte minden projektben értékelhető a fogyatékkal élők számára biztosított jobb infokommunikációs hozzáférés az eszközök, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.)

4. Fogyatékos személyes életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása

Az ÚMFT két átfogo céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. Ez utóbbi cél eléréséhez feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése: akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása.

5. Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Ma Magyarországon a felmérések szerint a társadalmi kirekesztés bizonyítottan a roma embereket sújtja leginkább. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését vállaló munkaadók is pontot szerezhetnek az esélyegyenlőségi értékelés során.

6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása

A már említett két cél (foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása) érdekében az ÚMFT keretében megvalósuló projektek a fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánják segíteni, ide tartoznak a következő csoportok:

minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban;

minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerő-piacra;

minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki nyelvi képzésre szorul;

minden olyan személy, aki legalább három év kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik a munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban;

minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést;

minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban.