Meglátásaink a Külgazdasági Stratégia vitairathoz
Külpiacra lépés = stratégiai döntés
Meggyőződésünk szerint amikor egy vállalkozás úgy dönt, hogy kipróbálja termékét/szolgáltatásait a nemzetközi színtéren, az egy megalapozott, előkészített, üzleti megfontolásokon nyugvó stratégiai döntés kell legyen. Ezt segíti elő:
maga a Külgazdasági Stratégia, amely iránymutatást jelent a döntés megalapozásához
a Stratégiában szereplő egységesített, ugyanakkor sok különböző szereplő által színesített külgazdasági hálózat
a megbízható piaci információk elérhetővé tétele
a stratégiai iparágak azonosítása: üdvözöljük, hogy a korábban az M27 ABSOLVO által is javasolt külgazdaság-fejlesztési ágazati fókuszok kerültek a Stratégiában azonosításra
A fenti megfontolások miatt a következőket javasoljuk:
1. A magyar KKV-kat segíteni, tanítani kell, hogy mik azok a buktatók, akadályok, amelyekkel szembesülhetnek a nemzetköziesedés előtt és milyen megoldások vannak ezek elkerülésére, vagy milyen módon lehet ezeket kezelni. Ennek az edukációnak a legfontosabb elemei:
képzések, Exportakadémia, ezen kezdeményezést előremutatónak tartjuk!
szakmai szervezetek, szövetségek (MKSZ, MKIK, stb.)
best practice-ek, sikeres cégektől, tanácsadóktól, külföldi, a magyar viszonyokba átültethető példák
2. A stratégiai megközelítés azt jelenti, hogy minden vállalkozásnak azon célpiacok felé kell igyekeznie, amely a terméke/szolgáltatása számára a legideálisabb terep, ahol a legkisebb ellenállásra, versenyre és emellett a legnagyobb profitra számíthat legalább középtávon.
Emiatt csak részben értünk egyet a Stratégia azon megállapításával, miszerint a környező országok piacain tudják magukat a magyar KKV-k kipróbálni és ezen piacok ugródeszkát jelenthetnek a távolabbi, kockázatosabb országok, régiók meghódítása előtt.
Külpiacra lépés = pénzügyi döntés
Egyetértünk a Stratégiában meghatározott indikátorokkal, amelyek a legfontosabb célcsoportként a 250 fő alatt foglalkoztatottal, 500 M és 5 Mrd Ft közötti árbevétellel rendelkező cégeket azonosítja! Ugyanakkor a még tőkeerős KKV-kra is ösztönzőleg hat egy jól átgondolt támogatási rendszer. Ezzel kapcsolatos javaslataink a következők:
1. A támogatásokban rejlő lehetőségek hatékony kommunikációja a célcsoport felé (kevés cég van tudatában annak, hogy kaphat támogatást külpiaci törekvéseihez)!
2. A kiállításokon túlmenően a megjelenés operatív költségeihez támogatás (marketing, polcpénz, stb.) pályázati források vagy támogatott hitel formájában
3. A külpiacra lépési folyamat minden fázisának egymásra épülő, komplex támogatása:
A külpiaci stratégia megjelenítése a vállalati stratégiában, üzleti tervezés
Szervezet felkészítése, menedzsment kapacitás kiépítése, nyelvtudás, stb.
Piackutatás – kereslet/kínálat felmérése! (országonként eltérő ízlések, szokások, jogszabályi háttér, fizetési morál, stb.)
Partnerkapcsolatok ápolása, kiállításokon való részvétel
4. Piacra jutás mint kötelező elem, ill. az ehhez kapcsolódó költségek megjelenítése minden gazdaságfejlesztési pályázatban, különös tekintettel az innovációra (korábban az innovációs pályázatoknál ez kötelező elem volt, hiszen mit ér az új termék kifejlesztése, ha nem jelenik meg a piacon – néhány ÚSZT-s kiírásból pl. GOP 1.1.1. azonban mindez kikerült a támogatott tevékenységek közül)
5. Beszállítóvá válás feltételeit segítő pályázat:
Korábban volt, de csak innovációs témában, kevés (16) nyertessel ki kell terjeszteni több iparágra, valós igényfelmérésre alapozva
6. Sikerek mérhetővé tétele! Egyetértünk a Stratégiának azon törekvésével, hogy mérhetővé tegye konkrét indikátorok alapján a külgazdasági erőfeszítések sikerét, ugyanígy a külpiacra lépési támogatásban részesülőknek is javaslunk indikátorokat meghatározni (pl. árbevétel-növekedés, foglalkoztatottság alapján)!
Külpiacra lépés ≠ export
A stratégiai megfontolások alapján egy vállalkozás a nem hagyományos export formájában is sikeres lehet külföldön, stratégiai együttműködés, vagy tőkekihelyezés formájában. Üdvözöljük, hogy a Külgazdasági Stratégiában helyet kaptak a nemzetközi együttműködések kialakítását, valamint a tőkekihelyezést segítő intézkedések is.